Előpataki Gyógyfürdő
Sepsiszék Előpatak Valcele
Fogadja a vendégeket A borvíz útja programban épített előpataki kezelőközpont, mely szerdától vasárnapig naponta 13–20 óra között működik, hétfőn és kedden zárva. Négy kádas fürdő, kis borvizes, nagyobb meleg vizes medence, masszázsszalon, szauna található benne. Edzésre fitneszgépek szolgálnak, időtöltésre biliárd- és pingpongasztal, römi, sakk, gyerekeknek ugráló áll rendelkezésre.
A fürdő története
A 19. század második felében Előpatakot fényes fürdőélet jellemezte, egyike volt Székelyföld három legfontosabb fürdőjének (Borszék és Tusnádfürdő mellett).[13][14] A gyógyvizeket gyomor-, máj-, vese-, méhbántalmakra ajánlották és használták,[15] a fürdőt pedig „a gyomorbajosok és reumások Mekkájaként” ismerték.[8] A telep népszerűsítésében élen járt Meyr Ignátz brassói főorvos, aki francia, magyar és román nyelvű útmutatókat írt a látogatók számára. Csulak Zsigmond árapataki pap szerint Előpatak úgy viszonyul Brassóhoz, mint Schönbrunn Bécshez: „Kit nem ragadnának el egy júliusi vagy augusztusi vasárnap a több százakra menő különbféle hintóknak, kocsiknak tarka fogatú robogási, azok az ezer meg ezer színű, különböző nyelvű, öltözetű, idegen vidéki népek rajongó sokasága, az életelevenség, nyüzsgés, mozgás mindenfelől, mit az emberi furkativus ész ki tud gondolni, szemet kápráztató, szívet megragadó tarka csecsebecsék, s igen sokszor vakító álfény, miután az emberek oly mohón kapkodnak, mint gyermek a szappanbuborékon.”[16]
Szintén Csulak Zsigmond jegyzi meg 1865-ben, hogy Előpatak „már minden tekintetben túlszárnyalta szülőanyját, Árapatakát, sőt ami több, háládatlan is irányában, mert amidőn az édesanya ma is fáradozik az ő ékítésén, útjai jó karban tartásán, s evégre minden évben többezerre menő ingyen napszámot s más anyagot ád, ő ezért egy korty vagy legfennebb egy has borvizet ád ingyen. Már egy fertálynál ha többre van szükségünk, azt úgy fizetteti velünk, mint a bukuresti boérral, aki soha egy para praestatiot se tesz a közlekedés jó karban tartására”.[16]
A fürdőtelep a 19. század végén
A 80 méter hosszú, 25 méter széles fedett sétányon boltok, olvasó- és társalgási terem, gyógyszertár kapott helyet. A vendégek számát évi 1500-ra becsülték; híresek voltak az évente megrendezett Anna-bálok, a Bogdán-villában pedig koncerteket és előadásokat tartottak. 1855-ben 181 vendégszoba volt, és balneológus orvosa volt a telepnek.[6] A század végén a kiadó szobák száma már 600 körül volt.[17] Maguk a körülmények is fejlődtek: míg a 19. század közepe körül gyarlón bútorozott szobákról adnak hírt, ahova a vendégek saját maguk kellett ágyneműt, konyhaeszközöket hozzanak, addig az 1870-es évekre már nem csak az új, hanem a régi házak lakosztályai is kielégítették a kényelmi igényeket, minden háznál cselédek dolgoztak, a telepen pedig öt vendéglő működött.[18]
A fürdőt túlnyomó részben románok látogatták: erdélyi és havasalföldi bojárok, előkelőségek, a kultúra nagyjai; például Andrei Șaguna, Vasile Alecsandri, Ion Ghica, Nicolae Bălcescu, Titu Maiorescu, továbbá a Cantacuzino, Rosetti, Sturdza, Știrbei és más családok tagjai.[19] Orbán Balázs megjegyzi, hogy fürdőidényben szinte kizárólag havasalföldi és moldvai románok vendégeskednek Előpatakon, a Monarchia polgárai csak idényen kívül jönnek, mikor olcsóbbak a szállások, és a gyógyvízhez is hozzájutnak.[20]
A 19. század közepén öt borvízforrást írnak le: a Lobogó, mely hideg fürdőként szolgált, a Natália, mely a melegfürdő kádjait látta el, továbbá az Főkút (Őskút), Újkút és Anna-kút (Béldi-kút), melyeket ivókúrára használtak.[16] 1880 körül egy újabb kutat nyitottak, melyet József főherceg 1883-as látogatásának tiszteletére József-kútnak neveztek el. A főherceg támogatta a fürdőbizottságot, és meghagyta, hogy a környező dombokat fenyvesítsék, alakítsanak ki erdei sétautakat és egy csónakázótavat.[21] 1896-ban már tíz forrás működött, melyből hatot használtak ivókúrára. A sétaút felső részén elhelyezkedő, díszes kupolás Főkút volt a fürdői élet középpontja.[17] 1902-ben bevezették az acetilénvilágítást, majd a gázt is.[22] 1907-ben egy új kutat nyitottak, melyet Potsa József háromszéki főispán lánya után Erzsébet-forrásnak neveztek.[6] A gyógyvizeket nem csak helyi kúrára használták, hanem palackozva az ország számos részére szállították.[23]
Hankó Vilmos a századfordulón így írja le: Előpatak „kinézése egészen világfürdőies. Az utakat díszes emeletes épületek, pompás villák, fürdőépületek szegélyezik. A telep alsó részében jól gondozott park terül el. E parkban vannak a József főherczeg és Diana-források. Környezetében találjuk a gróf Nemes-féle melegfürdőket, a bál- és zongoraházat, a szegények kórházát, a görögkeleti templomot, s ezen kívül több díszes épületet kényelmes vendégszobákkal. A felső részben hasonló gonddal ápolt parkkal találkozunk. A park közelében vannak: a kényelmesen berendezett Lobogó-hidegfürdő, a róm. kath. templom, ezenkívül több csinos épület, a melyekben számos kényelmes és egészséges szoba áll a vendégek rendelkezésére. A parkból rövid séta-út vezet a Károly oláh királyról elnevezett meleg kád- és hideg tükör-fürdőkhez. Igen szép hely ez itt. A fürdőépületekre egy gyönyörű kert árnyékos fáinak lombsátora borul; a földet ifjú zöldben pompázó bársonygyep takarja, mely mint óriás szőnyeg tarka virágokkal van kihímezve. A két parkot egy, mintegy fél kilométer hosszú, hárs- és gesztenyefákkal beültetett s két oldalról elegáns villák, lakóházak, vendéglőépületek és árúcsarnokok által szegélyezett széles sétaút köti össze. [...] A fürdőtelepet gyönyörű lombos erdők veszik körül, melyekbe nagy gonddal fentartott utak vezetnek be; az utak szélén lépten-nyomon kényelmes padok hívják pihenésre az arra sétálót.” A vendégek nagy részét ekkor is a szomszédos Román Királyságból érkező románok tették ki: „a séta-úton tolongó rendkívül elegáns, díszes közönség társalgási nyelvéből következtetve valamelyik romániai fürdőben képzeli magát az ember.”[17]
A fürdőélet a román hatalomátvétel után is folytatódott (az 1930-as években évi 2500 vendég látogatta);[24] a villákat átnevezték, például a Rendt-, Damokos-, Otrobán-villákból Vila Aurora, Dobrescu, Bradul lett. A 20. század második felében a telep hanyatlani kezdett, az első villákat már az 1960-as években felszámolták. 2005–2010 között az egykori fürdőtelep elromosodott épületeit lebontották, így például a villák legtöbbjét, a fedett sétányt, a Natália-fürdő vízmelegítő épületét, a József-forrás pavilonját. Egyes házakat gyökeresen átalakítottak, jellegtelen építményekké silányítva azokat (például a vendéglő kivételes szépségű épületét, a Boér- és Dutzi-villákat).[12] A fenyvest kivágták, a csónakázótavat megszüntették; a talajközeli borvizet tartalmazó réteg elfertőződött, így az ezekből táplálkozó kutak használhatatlaná váltak.[


English
Roman