Sepsi chair Saint George Plugor Sándor szobor

Plugor Sándor szobor

Sepsi chair Saint George

Plugor Sándor (Kökös, 1940. március 4. – Sepsiszentgyörgy, 1999. február 20.) erdélyi magyar grafikus, festő. Róla nevezték el a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumot. Plugor Magor apja.

Szülei kökösi földművesek voltak. Hetedik osztályos, amikor Nagy Pál festőtanár tehetségkutató útra indult Háromszékre. Ő hívta a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolába. 1958-tól a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia hallgatója.
Az egyetemi évek alatt statisztált, világított a Kolozsvári Magyar Operánál, 1961-től illusztrált folyóiratoknak és könyvkiadóknak. 1964-ben Kolozsvárt feleségül vette Miklóssy Máriát. Ugyanebben az évben befejezte tanulmányait. Az első években Brassóban tanított, és az Astra című lapnál volt grafikai szerkesztő. 1970-ben családjával együtt átköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol váltakozva a színháznál és a múzeumnál dolgozott.
Sokat utazott, járt Khívában, Szamarkandban, a Mazuri-tavaknál, Párizsban, Firenzében, Prágában, New Yorkban, Moszkvában.
A lényeg az eredmény: széles körű tájékozódását követően festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Az első kiállítása 1964-ben volt a Mátyás házban Kolozsvárt. Plugor szeretett kiállítani, ünnep volt számára, ha munkái a termekben sorjáztak. Az őszinte érdeklődők között otthonosan érezte magát.
Sűrűn szerepelt kiállításokon, a művésztelepek kedvelt személyisége volt, eredeti humorával megnyerte művésztársait. Hazajáró művésze volt a nemzetközi hajdúböszörményi és a makói alkotótelepeknek, de örömmel dolgozott a lengyelországi Sejnyben, a fortyogói Incitato-táborban és Szalontán is.

Karcolatokat készített Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Sütő András versei-drámái ürügyén. Díszletet és jelmezeket tervezett a Tamási Áron Színháznak. Szenvedő, lüktető kék-szürke-piros lovakat rajzolt, festett.
Kavargó élménye Kökös. Szerette a falut; az öregeket, szüleit diákkorától haláláig őszinte együttérzéssel rajzolta. Írt és rajzolt a szerelemről, fia verseskötetét hajlékony lányaktokkal illusztrálta. Az utolsó, kilencvenes években nagyméretű biblikus, illetve önéletrajzi ihletésű tusrajzokat készített.
Rajzait, grafikáit, festményeit számos közgyűjtemény őrzi, többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Sepsiszentgyörgyi Képtár. Életművét özvegye, Miklóssy Mária gondozza.