Bibarcfalvi borvizek
Erdővidék Bibarcfalva Biborțeni 525101
Erdővidéknek ezen a részén találkozik a Dél-Hargita vulkanikus övezete a Baróti-hegység üledékes szerkezetű tömbjével, s ez a tény is magyarázza az ásványvízforrások nagy számát. A források születésének legendás történetét adja Prázsmári István 1905-ben kiadott Biborcz című népregéje.
Bibarcfalvát borvízforrásai, közülük is a Borhegyi vagy Fenyőalji, és a falu központjában levő Baross (a múlt századforduló közlekedési minisztere, Baross Gábor tiszteletére) – későbbi nevén Május 1. – tették híressé. A falubeliek fő megélhetését a falu kincse, a borvíz biztosította. Régen szekerek kígyózó sorai álltak a források előtt, onnan hordva a távolabbi falvakba a borvizet. Az Iskola utca végén, a Fenyő aljában (a Tirkó-hegy aljában húzódó fenyves) meghúzódó Bagolyvár volt a Borhegyi-forrás palackozóháza, ahol már 1875-ben savanyúvizet töltöttek (1879-ben mintegy 100.000 palackot), az idősek elmondása szerint parafadugós palackokba – olvashatjuk Virág Tímea-Helga Bibarcfalva című honismereti tanulmányában. A múlt század elején ezek Borhegy néven kerültek a kereskedelembe.
A Baross-forrás nagybani palackozását 1890-ben kezdi meg Incze Gyula. 1893-ban majdnem 400.000 palack fogyott el a Baross-forrás vizéből, tudjuk meg a Székelyföld borvizei című monográfiából. Ez a kút ma is működik, habár a település nyugati szélénél azóta nagy kapacitású, modern palackozó épült Bibco Rt., majd Biborțeni Rt. néven, mely Biborțeni és Valea Brazilor elnevezés alatt szállítja termékét az ország minden szegletébe – derül ki Kisgyörgy Zoltánnak a Bibarcfalváról írt soraiból. A nagyüzemi kitermelés a faluban levő borvízforrások hozamát nagymértékben csökkentette – köztük a Borhegyiét is –, vagy teljesen elapasztotta. A bibarcfalvi borvizet gyomorbántalmak kezelésére ivókúraként javasolják.
Bibarcfalva a fogyasztásra használt borvize mellett gyógyfürdő is. Feltörő ásványvizeinek gyógyhatását felfedezve már a múlt század elején fedett meleg vizű kádfürdőt és szabadtéri medencefürdőt létesítettek. Amint melléklet fényképeink is igazolják, az első világháború végétől magáncégek – így Lázár György és Sas Lidi, valamint egy Sebestyén nevű vállalkozó – nyitottak kádfürdőt. Az közelmúltban a köpeci bányavállalat, majd Barót Városi Tanácsa működtet(ett) balneológiai egységet. A vizet magas magnéziumtartalma miatt, a gyomorbántalmak kezelése mellett újabban a simaizomzat karbantartására használt ún. magnéziumterápiára is javasolják.


English
Roman